Addig érdemes élni, míg kisüt a nap

Hű barát vagyok, igaz testvér, egy különleges ember.. számukra. S mikor túl sok a csalódás és tudod, hogy nincs boldog vég, nem tudsz többé akkora kitartással előre törtetni. Nem látod mi vár rád. Az egész mai léted, a jövőd maga a bizonytalanság. Mégis kénytelen vagy. Menned kell tovább. Ha tudnám, hogy egy nemes célért meghalhatnék, hát meghalnék. Néha fáj élni. Látnom széthullni mindent körülöttem. Merev lettem. Zárkózott és rideg. S nem maradt semmim. Én maradtam. Nekik. Szükségük van rám, s ez az, ami életben tart, ami erőt ad, hogy még kellek, s tehetek értük.

~ J.V.

Elmúlás

A napok telnek, s minden, mit eddig pompa borított, mára nem díszeleg. Szürkeség, sötétség borítja a felszínt, a szívünkét, a lelkünkét, azt, ami a mindent jelenti, elmúlt.

~ J.V. 

Kitartás

Szomorú idézeteket olvastam. Arra gondoltam valaki más biztosan ki tudja fejezni, amit érzek, majd rájöttem, hogy rossz helyen keresgélek. Nem én vagyok a szomorúság, ez nem én vagyok.

~ J.V. 

Belénk vetett hit az értelem

A napok hosszúak és átláthatatlanok. Ugyan nem akarok itt lenni, semmiféle formában, de itt kell lennem. Itt kell lennem több okból. Mondjuk mert.. van, akinek szüksége van rám. Van, aki szeret. Van, aki gondol rám. Van, akinek sokat jelentek. Ő valahol ott van. Közeli táj vagy messzeség rabja-e, nem tudhatom.

~ J.V.

Erő

A titka az, hogy akármilyen rosszul is érzi magát, akármekkorát is csalódott másokban, az életben vagy önmagában, soha nem mutatja, hogy fáj. Képes legyőzni önmagát, s olyankor elég a tudat, hogy nem kell bizonyítania senkinek sem, csak érje el, amit célul kitűz és bármíly nagy is olykor a veszteség, soha ne álljon meg, ne keseregjen, mert úgy múlik el az élet a feje felett, mint ahogy a vonat hasít vad téli éj leple alatt az üres pusztán át.

~J.V