2012. május 17., csütörtök

Szenny



A tragikus felébreszt, s onnantól már látod az élet valóját. Nincs ámítás, nincs, ami megkímél, a puszta igazság előtted áll és ez az, amivel meg kell birkóznod. A sajnálat nem segítség. Az segít, ha túllendülsz.
A mocskot nem lehet lemosni, a bűnt örökké magunkon hordozzuk, mert szenny az ember lelke, szennyek vagyunk.
~ J.V.

2012. május 12., szombat


A neve: Joana Volkov, 17 éves. Próbálja meglátni mindenben a lehetőséget, próbál megmaradni annak, aki. Hogy ki ő? -Az életben folyton törekvő ember, aki látja a célt és megy előre. Nem sodródik, nem hagyja, hogy befolyásolják, mindig tudja mit akar, s mit vár. Olykor makacsan, s gyermeteg naívsággal halad előre, de ha falakba is ütközik, felemelkedik. Nincs számára lehetetlen, mert már hisz önmagában, abban, hogy képes rá, abban, hogy bármire képes, ha ismeri a határait. Az élete csodálatos. Csodálatosak a nyári reggelek a madarak csicsergésével, a sebesen elsuhanó teherautók zajával, melytől megremeg az ablak. Csodálatos ő maga is, mert képes adni. Adni magából, s így már nyugodtan meghalhat.
~ J.V.

Halmozás



Megérzések, véletlenek, sorsszerűség: nincs ezekről szó. A gondolatok irányítanak, a tettlegesség visz előre. Nincs kárhozat, nincs üdvösség, nincs alárendelt, magad teszed bűnössé, magad teszed boldoggá, magad irányítod az életed a gondolataid által. Ezért vagy hát képes bármire, mikor elhatározod magad és a rossz dolgokat bevonzod, mikor félsz. Ha hiszel önmagadban, nem kell többé a kudarctól tartanod, mert a sikert meglátod majd mindenben.
~ J.V.

2012. május 6., vasárnap

Az ember, mikor reggel felébred egy szebb, s egy jobb nap reményében nyitja fel szemeit. Mikor nem éri el a kitűzött célt, mikor nincsenek sikerei, lassan kialszik a tűz, kezdi minden az értelmét veszíteni. Eleinte csak az adott téren, később mindenben. Rágódsz, keseregsz, szomorkodsz, evvel felőrölve az idegeid. Emészt a düh. Újra-és újra eluralkodik az érzés. Hullámokban jön, majd végül magával ragad.
~ J.V.